A nemzeti csapatban eltöltött tizenhárom évvel, 86 fellépésen elért 26 góllal és két felejthetetlen európa bajnoki szerepléssel a háta mögött Szalai Ádám szeptemberben visszavonult a válogatottól. Néhány héttel a Nemzetek Ligája menetelést lezáró búcsúmeccsét követően a leköszönő csapatkapitánnyal, cégünk tulajdonosával a labdarúgásról, a válogatottról, jótékonyságról és az OLS-ről beszélgettünk. Interjú.
Az utolsó válogatott mérkőzésedet követő interjúban csalódottságodnak adtál hangot, amiért nem sikerült kivívnotok a Nemzetek Ligája négyes döntőjébe jutást az olaszok ellen. Hogyan gondolsz vissza azóta az utolsó meccsedre és a csapat nagy menetelésére?
Természetesen visszanézve a mérkőzéseket, dicséretet érdemel a válogatott az eredmények és a mutatott teljesítmény miatt is. A labdarúgásban azonban a múltban elért siker a három nappal később soron következő mérkőzés miatt gyorsan háttérbe szorul, újra és újra bizonyítanod kell. Ilyen az élsport. Csapatként csak úgy tudtok továbbfejlődni, ha mindig a következő nagy feladatra és lehetőségre koncentráltok, és mivel egy fontos mérkőzést veszítettünk el, ezért nehéz volt ettől elvonatkoztatnom a búcsúmeccsem után. Félreértés ne essék azonban, az elmúlt évek a válogatottnak köszönhetően pályafutásom eddigi legszebb évei voltak, ami alatt rengeteget tanultam. Ezért köszönet jár azoknak, akik a csapatot mindvégig támogatták.
Nem sok játékos számára adatik meg, hogy egy ilyen tétmeccsen búcsúzzon el a válogatottól és a közönségtől, amit ráadásul ilyen ünneplés követ. Milyen érzés visszagondolni erre?
Tényleg hihetetlen volt, próbáltam minden pozitív energiát magamba szívni. Azonban az elmúlt évben, hónapokban már egyre közelebbinek éreztem a válogatott pályafutásom végét, ezért minden egyes meccsen tudatosan törekedtem erre. Köszönöm mindenkinek, csodálatos volt így lezárnom ezt a korszakot.
2009-ben mutatkoztál be a nemzeti csapatban, az azóta eltelt 13 évben szinte minden a feje tetejére állt a válogatottal kapcsolatban. Ha visszamegyünk az időben, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy pályafutásod végére a magyar labdarúgás ilyen sikereket ér majd el. Visszatekintve a megtett útra, miben látod a legnagyobb változást?
Valóban nagyon komoly időszakokat sikerült megélnem és ezekből rengeteget tanultam. Nagy köszönet jár az MLSZ-nek és Csányi Sándornak, aki folyamatosan azon dolgozik, hogy a válogatottunk továbbfejlődjön, a keretet alkotó játékosoknak, akik igazi csapatot alkotnak, az egész stábnak, akik mindent megtesznek értünk, és végül de nem utolsó sorban természetesen Marco Rossinak és stábjának, aki a válogatott körüli szakmai felkészültséget és taktikai elképzeléseket nemzetközi szintre emelte.
6 kérdés – 6 válasz Szalai Ádámmal
Melyik volt válogatott pályafutásod legjobb meccse játékosként?
Németország-Magyarország: 2-2 (a 2020-as EB-ről)
A legemlékezetesebb mérkőzésed?
Két párharcot is mondanék, a két sikerrel megvívott EB selejtezőt: Magyarország–Norvégia 2015-ből, valamint Magyarország-Izland 2020-ból.
Melyik volt a legemlékezetesebb gólod, amire mindig jó lesz visszaemlékezni?”
A 2016-os EB-n Ausztria ellen szerzett találatom.
A legfájóbb kudarcod?
Szintén a Németország-Magyarország: 2-2 a 2020-as EB-ről.
Ki volt a legjobb kapus, akivel szembetaláltad magad válogatottként?
Manuel Neuer.
Kik voltak a legmeghatározóbb edzőid az eddigi karriered során?
Thomas Tuchel, Julian Nagelsmann és Marco Rossi, időrendi sorrendben.
Többször hangsúlyoztad az interjúidban, hogy a mélypontok voltak azok, amikből a legtöbb erőt merítetted a karriered során, ezek tették lehetővé, hogy mindig erősebben térj vissza. Az általad alapított Játékidő Alapítvány akciói során is szinte ugyanezekkel a gondolatokkal próbálsz erőt adni azoknak, akiknek rendkívüli akadályokat kell legyőzniük az életben. Számos szurkolót, “civilt” inspiráltál azzal, amit a pályán és a mindennapokban képviselsz.
Ezt a mai napig így gondolom, beszélhetünk sportról, magánéletről vagy bármilyen nehézségről, amivel szembe találjuk magunkat. Mindig a negatív, kellemetlen időszakok voltak a legnehezebbek, azonban mindig ezek után következtek a legszebbek is. A te hozzáállásod, felfogásod határozza meg, hogy mikor és mennyire jössz majd ki győztesként ezekből a nehezebb időszakokból.
Mi az, amit a csapat továbbvihet majd ebből a mentalitásból akkor is, amikor már nem leszel jelen az edzőtáborban?
Szalai Ádám egy játékos volt a keretben lévő többi játékos közül. Közösen, minden egyes másik játékossal együtt voltunk képesek ezt a csapatot létrehozni. És ez a legfontosabb. Ez a Csapat rengeteg szép élményt adott nekem és biztos vagyok benne, hogy ez a Csapat még rengeteg szép élményt tartogat számunkra a jövőben is.
Van, aki tudatosan készül arra, hogy egyszer vezető pozíciót töltsön be, és van, akit egyszerűen megtalál a vezető szerep. Te melyik típushoz tartozol?
Mindig is szerettem, ha a nyomás és teher van rajtam. Szeretem, ha jó értelemben én vihetem el a balhét, és szó szerint imádom, ha minden percét élvezhetem annak, amikor egy közösség, csapat sikert ér el.
Mit jelentett számodra, hogy viselhetted a magyar válogatott csapatkapitányi karszalagját?
Valójában mindent. Leírhatatlan élmény magyar válogatott mezben egy részben otthoni rendezésű Európa-bajnokságon a hazádat vezetni. Angliában vagy legutóbb Németországban a pályára vezetni a csapatodat. Nagy felelősség, ugyanakkor óriási élmény, ami az egész életemen át elkísér majd.
A nyár végén megszületett a kislányod, édesapa lettél. Mi az, amit mindenképpen szeretnél majd elmesélni, átadni neki a játékos pályafutásoddal kapcsolatban?
Az élet úgy hozta, hogy 34 éves koromra lettem annyira érett és mostanra találtam meg a társamat, akivel ezt a csodát átélhettem. Az életem legnehezebb időszakában tudtam meg, hogy gyermekem születik, amikor átestem egy komoly fej műtéten. Pár hónappal később már egy gólöröm részeként tudattam, hogy apuka leszek, ismét pár hónappal később pedig már az ő jelenléte mellett találtam be a németek kapujába. Fantasztikus!
Egy ország szurkolt neked az edzői vizsgád kapcsán, aminek az elméleti részét nemrég sikeresen teljesítetted, ehhez szívből gratulálunk. Mi volt az a pillanat, amikor elhatároztad, hogy beiratkozol az edzőképzésre? Biztattak arra, hogy lépj ebbe az irányba?
Köszönöm! Teljesen magamtól jött az ötlet. Mindig is jellemző volt rám, hogy próbáltam tervezni a pályafutásom melletti életemet vagy esetleg az utána következő időszakot. Így jött ez a lehetőség is. Az elején persze nem tűnt annyira egyszerűnek, hogyan oldom majd meg az állandó utazást, de nagyon örültem neki, hogy belevágtam. Köszönettel tartozom Fórián Zsoltnak, az MLSZ edzőképzés vezetőjének a professzionális körülmények megteremtéséért és azért, hogy örömmel jöttem és jövök tanulni.
Látod már magadat edzőként?
Erről még kicsit korai beszélni. Akkor szeretnék majd belevágni az edzősködésbe, ha 110 százalékosan meg vagyok győződve arról, hogy alkalmas vagyok erre a pályára és segíteni tudok.
Különösen fontos számodra, hogy a legkülönbözőbb módokon segítséget nyújts azoknak, akiknek szükségük van rá. Mit jelent számodra a Játékidő Alapítvány, és mit adtak számodra az eddigi akcióitok?
Ha beszéltem arról, hogy a gyermekem születése, a válogatott karrierem és a csapatkapitányi poszt milyen élményeket adott, akkor mellettük a Játékidőt is a legfontosabbak közé kell soroljam. Azok a pillanatok, amikor lehetőségünk van arra, hogy segítsünk, egy teljesen új érzést váltanak ki az emberből, és rávilágítanak az élet valójában fontos dolgaira. A mindennapok során a leggyakrabban a focin, a vállalkozásomon vagy a privát életemen gondolkodom, és ha esetleg problémával szembesülök, akkor keresem rá a megoldást, ami teljesen normális.
Amikor azonban a Játékidővel valahol segíteni tudunk, az összes problémám hirtelen elszáll, és azok az érzések, amik ezekből a találkozásokból erednek, mindig helyre rakják a saját gondolataimat is. Nagyon sokszor fogalmunk sincs, mennyien vannak, akiknek segítségre van szükségük és mennyire szerencsések lehetünk, lehetek, hogy segíthetek.
Kívánom mindenkinek, hogy tapasztalja meg a segítségnyújtás lényegét és azt a fajta érzést, ami ebből adódik.
Végül pedig egy kérdés az Omega Laser Steeltec kapcsán: már a gépészeti, belsőépítészeti munkáknál tart a cégünk legújabb beruházásának, az automata porfestő üzemének építése. Az új üzemcsarnokban a tervek szerint tavasszal meg is kezdődik a termelés, a csapatunk mintegy 10-12 fővel bővülhet. Mit jelent a cég számára a fejlesztés és hol látod az Omega Laser Steeltecet öt év távlatában?
2015-ben sikerült átvennem a céget tulajdonosként és volt egy hosszú távú tervem. A célom az volt, hogy 5-10 év alatt olyan fejlődésen menjünk át, amire egyszer majd a karrierem után visszanézve is azt tudom majd mondani, hogy erre büszke lehetek. Hogy minél több embernek tudjunk olyan munkát adni, amit szívesen végeznek, egy olyan munkahelyen, ahol szeretnek dolgozni, jól érzik magukat és meg vannak elégedve a körülményekkel. A jelenlegi gépparkunk, a hamarosan elkészülő második csarnokunk és a csapat folyamatos létszámbővülése pedig az OLS-ben naponta dolgozó emberek sikere.
Azonban itt még nincs vége és nagyon remélem, hogy a jövőben ugyanígy fejlődünk majd tovább!
A képek forrása: MLSZ, OLS Kft.
